2013. szeptember 5-8

Írta: Werly Nóra (LIFE elnök)

2013. szeptember elején a Hungexpo rendezvénykomplexumban megtartott Csupa Nő kiállításon képviselte magát a LIFE. A rendezvény címéhez híven a vezetőség nőtagjai adták hírül a világnak hogy ’mi is itt vagyunk, kéremszépen’. Elsőízben, pénteken 6-án a csodás bkv járatain száguldva közelítettük meg a helyszínt. A vezetőségi tagok közül Hajdú Eszter, Puzsár Fanni és Werly Nóra jelent meg egy-két kötetlen interjúra. A helyszínre érve felmértük a terepet, majd a Lélek színpadot megkeresve Tatár Csillával és Joshi baráttal beszélgettünk, amely során kifejezetten a személyes tapasztalatainkról esett szó a lelki megpróbáltatásokra helyezve a hangsúlyt. Mint minden lisztérzékenynek nekünk is nehéz kezelni a mindennapok során felmerülő problémákat. Az étkezés kérdése mindig is központi szerepet játszott és fog is játszani az életünkben. A legjobb lenne ha a különféle táplálkozással kapcsolatos stresszhelyzeteket egyszerűen kiiktathatnánk az életünkből azáltal hogy egy mindennapos dolognak számítana az országunkban ha valaki eltérő étkezési szokásokkal rendelkezik. Nem az lényeg hogy nagy dobra verjük, ’igen, mások vagyunk’, csupán annyit akarunk elérni hogy ne nézzen senki minket divatbolondoknak vagy fura madaraknak. Ezért is van a LIFE, hogy segítsünk egymásnak. Az interjú után a helyszínen megkerestük a LÉOE standját, ahol összeismerkedve a jelenlevőkkel promótáltuk a két egyesületet. Zöld színű pólónkban kart karöltve sétáltunk a lányokkal a helyszínen és az érdeklődőket tájékoztattuk a magyarországi lisztérzékenyek helyzetéről. Puffasztott rizst majszolgatva és kellemes beszélgetésekkel töltöttük el a napot. A vasárnapi interjúra már rutinosként érkeztünk. Aznap Várkonyi Andreával a Nagyszínpadon folyt az interjú. A második beszélgetésünk még könnyedebb és közvetlenebb hangnemben zajlott mint az első. Andreát főként az életünk érdekelte, hogyan is boldogultunk illetve boldogulunk a mindennapjaink során. Szóba kerültek a gyakorlatias kérdések is, hogyan főzött ránk a családunk mikor még kicsik voltunk és milyen szokásokat alakítottunk ki. A külön lábos, külön evőeszköz a főzéshez számunkra annyira egyértelművé vált, hogy mi lisztérzékenyek lepődünk meg, ha valaki másnak ez újdonságként hat. Az, hogy beleeszünk egymás ételébe épp úgy, ahogy minden családban előfordul, alapból tabuként szerepel, de ezért is szeretjük a gyűléseket, a stresszfaktor teljesen ki van iktatva és mindegy melyik tányérba nyúlunk bele, nem lesz bajunk. A gondjainkat pedig őszintén ki tudjuk mondani egymás előtt. A rendezvény főként a Nőket célozta meg, nekünk, rólunk szólt. Mindannyiunknak akadt egy-két érdekes története hogyan is udvaroltak nekünk a férfiak életünk során. A legkellemetlenebb élményt már számtalanszor átéltük, az első randit egy étteremben. Na, igen, itt kezdődnek a gondok általában. Valójában szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha közelebbről megvizsgáljuk a helyzetünket, nincsenek kínos csöndek a randik során, egy lisztérzékenynek mindig van miről beszélnie, a ’miértek, hogyanok’ már megszokottá váltak, és a ’de akkor most ehetsz rizst vagy sem’ kérdésre már csípőből válaszolunk. Persze, a ’mi lesz ha mégis eszel valami olyat amiben glutén van’ elkerülhetetlen. Gondoljatok bele a szituációba, romantika, esetleg gyertyafény, csinos ruha, udvarlás…és kezdjünk el erről beszélni?! Hát nem ironikus J. Igen, ez az életünk velejárója. Az interjú végeztével visszatértünk zöld pólóinkhoz hogy ismét megmutassuk magunkat illetve az összefogást erősítettük az országos egyesülettel, a LÉOE-vel. Fontos, hogy mindannyian érezzük, nem vagyunk egyedül az országban. A sikeresen lezajlott programsorozat után együtt szálltunk szembe a tömegközlekedés varázslatos világával.

Nagyon köszönöm mindenkinek aki jelen volt vagy akár a távolból szurkolt nekünk, hálával tartozom Nektek!

Képek a rendezvényről

Vissza a Rendezvény részvételek oldalra

2013.11.03. 10:40, Werly Nóra

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.