Egy átlagosnak tűnő esős szombat délutánon egy előre megbeszélt találkozóra siettem egy pesti cukrászdába. Miért olyan különös ez? Számtalanszor van, hogy az ember ismerősökkel, barátokkal találkozik. Ez most egy új szituáció volt olyan, mint amikor az első napodat töltöd az új munkahelyeden. Kíváncsi voltam és egy hangyányit izgatott, hogy milyen lesz, mert ahová igyekeztem ott nem ismertem senkit. Egyetlen dolgot tudtam, hogy mégis van közös vonás bennünk, mégpedig az, hogy a jelenlévők között mindenki lisztérzékeny lesz.

Miért fontos ez? Mert már több, mint négy hónapja tudom a tényt, hogy én is lisztérzékeny vagyok, de eddig nem ismertem magamon kívül egyetlen, ilyen embert sem. A világhálón kerestem rá és találtam meg Lisztérzékeny Fiatalok Egyesületét (LIFE), az ő találkozójukra igyekeztem hát, mint új tag. A cukrászda már kívülről is csábítónak tűnt és belépvén már az első benyomásom az volt, hogy jó helyre érkeztem. Guszta sütemények tömkelege csábította az embert, természetesen a hely választása sem volt véletlen, minden speciális édesség volt avagy glutén-, laktóz- vagy tojásmentes. Egy kedvesen mosolygó lány ért oda előttem, majd szinte velem egy időben mindenki megérkezett. Kiderült nem csak én nem ismerek senkit, hanem mások sem, záporoztak a bemutatkozások és az érdekes személyes történetek. Mi történt röpke három óra leforgása alatt?

Beszélgetés közben nassoltunk egy kicsit, teljesen meg voltam elégedve a Bajor alma nevezetű süti csodával. Sok fontos kérdés merült fel, hogyan oldják meg azok a családok az étkeztetést, akiknek óvodába vagy iskolába jár a gyerekük? Hol van olyan hely Budapesten, ahová elmehetünk a barátainkkal enni? Mi mit tehetünk, hogyan tudunk hasonló helyzetben lévőknek segíteni? Felbukkantak olyan problémák is, amik eddig eszembe sem jutottak. Például, hogyha 12 órás repülő útra megyek, a repülőn simán éhen halhatok, mert nem gondolnak a gluténérzékenyekre. Valamint, hogy lehet hogy külföldi országokban a McDonald's-ban van gluténmentes hamburger, míg nálunk nincs? Jó volt az érzés, amit közöttük éreztem, hogy tudják mi ez az egész és milyen ebben élni.

Hogy lesz-e folytatása ennek az ismerkedésnek? Remélem igen. Felmerült, hogy a közeljövőben szervezünk néhány közös programot. Szerintem mindig jó ötlet megismerni az ország különböző részein élő embereket, szóval minden lisztérzékeny fiatalnak ajánlom, hogy bátran legyen tagja LIFE-nak. A közösségi oldalon való jelenlétünkkel könnyedén hasznos napi információk birtokába juthatsz. Hiszen nem mindegy, hogy melyik joghurtot vagy csokit eheted meg vagy éppen melyik bioboltban van akció, vagy  egyszerűen csak tudni azt, hogy sok fiatal jár hasonló cipőben, mint te. Szerintem igaz a mondás, minden rosszban van valami jó. Csak az a kérdés, hogy meglátjuk-e benne?