Írta: Werly Nóra
LÉvilág
A 20 év feletti lisztérzékenyekről majdnem teljesen megfeledkezett a magyar állam, talán azt hitték ez csupán egy gyermekbetegség, de mégis van pár opciónk, ha előnyt akarunk kovácsolni hátrányos helyzetünkből. Az egyik ilyen a főiskolásoknak illetve egyetemistáknak szóló cserediákprogram. A felsőoktatásban tanuló diákok számára a legideálisabb a Rotterdami Erasmus nevével fémjelzett program, amely célja elsősorban a hallgatói és oktatói mobilitás támogatása, de segítséget nyújt egyetemközi nemzetközi projektek szervezéséhez is. A mesterképzésben tanuló diákokról sem feledkeztek meg, számukra az Erasmus Mundus program biztosítja a megfelelő körülményeket. A lényeges, hogy a delikvens aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen Magyarországon, aztán uccu neki, már mehet is tapasztalatokat szerezni. Hangsúlyozom, kolbászt vinni kell, hogy abból legyen a kerítés külföldön is, de megéri az a pár extra deka az elégedetten falatozó külföldiek láttán. A lisztérzékeny pályázatot nyert hallgatóknak lehetőségük van kiegészítő támogatásra is pályázniuk. Kérdem én, ki utasítana vissza egy ilyen ajánlatot?! A folyamat egyszerűnek hangzik. Először a vállalkozó szellemű fiatalban meg kell születnie az elhatározásnak, ha ez megvan, fel kell keresnie az intézményében dolgozó Erasmus koordinátort, akivel a részleteket kidolgozhatják. Elsődlegesen a hallgató tanulmányait veszik figyelembe; milyen szakra jár, melyik egyetem tudja őt fogadni. A program célja a tanulás és nem csak a bulizgatás, szóval be kell majd járni néhány kurzusra, és persze azokat teljesíteni is kell, de ne szaladjunk ennyire előre. Essék pár szó az anyagi támogatásról. Tehát, ha elnyerte a delikvens a pályázatot és minden rendben a papírokkal (na abból lesz aztán bőven), utána indulhat a második küzdelemre. A Tempus közalapítvány extra támogatást nyújt a külföldre készülő fogyatékossággal élő Erasmus hallgatók számára. A honlapjukról le lehet tölteni a szükséges formanyomtatványokat (sok papír), amelyeket kitöltve és csatolva a kért mellékleteket (papírok és papírok) kell visszaküldenie a hallgatónak. http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=743. Az űrlapok egyikén egy úgynevezett költségvetési tervezetet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetnie a hallgatónak pontosan mire is kéri a pénzt. Miután mindezekkel elkészült már csak várnia kell, míg elbírálják a kérvényét. Nem kacsa. Tényleg a sült galambot kell várni miután kiirtotta az ember az esőerdőket (papír papír hátán). Én 2009 decemberében kaptam meg az Erasmus Mundus ösztöndíjat, egy akkori kísérleti stádiumba lévő tanárcsere-program (JoMiTe) kapcsán. A cél az volt, hogy európai értékszemléletet tanuljunk, és kulturális érzékenységünket fejlesszük, ezért ahelyett, hogy könyvekben olvastunk volna a külföldi diákok életéről inkább átéltük azt. Térjünk vissza az anyagiakra. Személy szerint a 2010-es 3 hónapig tartó hollandiai, majd 3 hónapos finnországi tartózkodásom támogatására összesen 2475 eurót gyűjtöttem össze a beadványok segítségével. Elsőre soknak hangzik, de ne feledkezzünk meg a külföldi magas bérleti díjakról és költségekről, viszont itt megáll számunkra a történet. Lisztérzékenyekként mindannyian tudjuk milyen ’drágák’ is vagyunk. Szerencsére ezt külföldön elfelejthetjük sőt, egy teljesen átlagos ’normális’ ember életét élhetjük. Az ételek a legtöbb esetben olcsóbbak, mint kicsiny országunkban és minőség szempontjából összehasonlíthatatlanok az itthon ’ételnek’ nevezett valamik többségével. Persze azért van néhány kötelezettség is. Miután kiélvezte a hallgató minden szempontból az Erasmus nyújtotta előnyöket csupán pár dolgot kell tennie. Az előírt kurzusokat teljesíteni kell, különben a Tempus, az Erasmus és a tanintézmény mind-mind visszakérik a kapott pénzt. Természetesen ezeket írásos formában hivatalosan is el kell juttatni az adott szervezetekhez (papír és ismételten papír). A főiskolák felé is lehetnek kötelezettségek, de ezeket az adott intézmény határozza meg; például nekem előadásokat kellett tartanom, kérdőíveket kitöltenem, és pár oldalas online formátumban készült beszámolót is. A Tempus közalapítvány is kéri az utazás elektronikus úton feltöltött rezüméjét, illetve igazolást vagy csekket mire is használta fel a delikvens a támogatást. A pénzt speciális ételek címén kértem, ezért nem is tudtam bizonyítani, hogy csak ettem és ettem, maximum a testsúlyommal. Mindenkit csak bíztatni tudok, hogy igenis szerezze be a szükséges papírokat, mert megéri. Pár hasznos tippem van még az utazók számára, ezek nélkül ne keljen útra senki; fűszerek, főként pirospaprika és Erős Pista (nemzeti ételt szokás főzni a célországban, ami persze nem lehet más, mint a gulyásleves), TV paprika (na ezért ölni tud az ember pár hét után), GM májkrém és sok-sok-sok mosoly. Sose mondj nemet az adott ország furcsa GM ételeire, ne ijedj meg még a finnországi kátrány fagyitól sem, mert minden újdonság örök élményt ad számodra. Higgyetek nekem, megéri. Jó utat és sok finom ételt kívánok neked LÉ utazó.
Ha kérdésed van a témában, írj a life.liszterzekeny@gmail.com címre!
Vissza a Hasznos információk menüpontra.
|